2. Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia
A DSzIT terápia során a gyermek a játék és a mozgás öröme segítségével motoros, fizikai, pszichés élményekhez jut, mely elősegíti az idegrendszerének az érését, saját magáról alkotott képének pozitív irányba történő fejlődését. A különböző terápiás eszközök segítségével a gyermek olyan ingerekhez jut, melyek segítségével képessé válik az őt érő ingerek pontosabb, gyorsabb feldolgozására, így a megfelelő válaszreakció kidolgozására. A terápia során a szakember az órákat a gyermek igényeihez, kíváncsiságához igazítja.
Egyéni és kiscsoportos formában történik a mozgásfejlesztés, 2-8 éves gyermekek számára.
A terápia segíti azokat a gyermekeket, akik figyelem,- és tanulási problémákkal küzdenek, egyensúly- és mozgáskoordinációs zavarral rendelkeznek, logopédiai eltérésekkel küzdenek. Kiegészítő terápiakén segíthet autizmus, étkezési problémák, ADHD esetében, szorongás, viselkedési problémák és halmozott sérülés esetében.
A DSzIT terápia vizsgálati tesztje, hasonló módon a SzIT terápiáéhoz, a Dél- kaliforniai Szenzoros Integrációs Teszt. A terápiás eljárás kidolgozása Varga Izabella és Szvatkó Anna nevéhez fűződik, a terápia alapjait pedig Ayres- féle SzIT terápia képzik.
3. Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT)
PhD. Dr. Lakatos Katalin által kidolgozott terápiás módszer. Egyéni és csoportos formában alkalmazható mozgásfejlesztés, az idegrendszer érését elősegítő nagy- és finommozgást fejlesztő terápia. Terapeuta által, előre megírt, kötött feladatsorokból áll, melynek egyik fontos szempontja, hogy az adott feladat által meghatározott mozgássort beszéddel kísérjük. Csecsemőkortól már alkalmazható a terápia, mely egy otthoni feladatsor kiadásával, elvégzésével történik, melyet a kiadó szakember meghatározott időközönként, a szülővel előre egyeztetett időpontban kontrollál.
5 éves kortól ajánlott a csoportos mozgásfejlesztés, minimum heti 2×45 percben. A terápia során fejlesztjük a mozgáskoordinációt, a ritmusérzéket, az érzékelést, észlelést, figyelem- koncentrációt, saját testen,- térben,- síkban való tájékozódást, leépítjük a még nem integrálódott csecsemőkori reflexeket. Elősegíti a dominancia, a lateralitás érését, valamint a kommunikáció, a verbális alapokon nyugvó beszéd fejlődését. A TSMT módszerének diagnosztikus eszköze az ÁMV (Állapot- és Mozgásvizsgálat), valamint a LongiKid (Longitudinális Komplex Vizsgálat).
4. Delacato- féle Alapozó Terápia
A módszert Carl Henry Delacato neurológus fejlesztett ki, Magyarországon Kulcsár Mihályné nevéhez fűződik az elemi mozgásokon alapuló mozgásfejlesztés. A módszer azt vallja, hogy az idegrendszer és a mozgás fejlődése között szoros összefüggés van. Az idegrendszer bizonyos területei irányítják bizonyos életszakaszokban a mozgás és az észlelés fejlődését. Ha a mozgásfejlődés során bizonyos szakaszok kimaradnak, vagy az adott mozgásforma nem rögzül rendesen az idegrendszerben, akkor az ehhez kapcsolódó agyi központok nem fognak megfelelően kifejlődni, egymáshoz integrálódni, differenciálódni. Delacato nézete szerint, a mozgás mindennek az alapja, és ha ezen fejlődés során eltérés következik be, akkor az agyi rendszerek nem fognak integrált módon működni, mely a későbbiek során tanulási,- magatartásbeli,- és viselkedészavarokat okozhatnak. A módszer lényege, hogy azok a gyermekek, akik az érésben lemaradtak, a mozgás segítségével újraélhetik a korábbi szakaszokat, így lemaradásukat behozhatják. A diagnosztika során egy előre meghatározott feladatsor, teszt segítségével az elemi mozgásokat is vizsgálja, így állítja fel a mozgásfejlesztési javaslatot az éretlenségek és hiányok függvényében.
5. Alapozó terápia
Dr. Marton Dévényi Éva nevéhez fűződik a terápia kifejlesztése, mely Delacato módszerére alapoz. Ez a motoszenzoros terápia az idegrendszeri érést segíti elő. Az Alapozó Terápiás Vizsgálat során feltárják, hogy a gyermek melyik mozgási területen, esetleg területeken mutat elmaradást. A terápia során pedig egészen odáig vezeti vissza a terapeuta a fejlesztés kezdetét, ahol a gyermeknek elmaradása, problémája volt, és innen kezdi el a mozgásfejlesztést. Tanulási,- magatartási,- beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek számára kifejlesztett terápia, melyet már óvodás korban (5 éves kortól) alkalmaznak, preventív jelleggel is.
6. INPP (Institute for Neuro Physiological Psychology)
Az INPP esetében egy mozgás- és képességfejlesztő módszerről beszélünk, melynek kifejlesztése egy belső- angliai városban történt Dr Peter Blythe, pszichológus vezetésével. A módszernek egy saját diagnosztikai eszköze (egyéni Idegrendszeri Fejlettségi Szintmérő) van, mellyel azokat a fizikai tényezőket próbálja azonosítani, feltárni, melyek a viselkedési,- tanulási,- és mozgáskoordinációs problémák hátterében állhatnak. Idegrendszeri érettséget, készségeket, reflexeket vizsgálnak a teszt segítségével, mely egy rendkívül komplex, több órás eljárás. Érdekessége, hogy ez a mozgásfejlesztési módszer nem csak a gyermekek körében, 7 éves kortól, hanem felnőttek esetében is alkalmazható. A teszt kiértékelése után a vizsgált személy otthoni feladatsort, vagy csoportos formában történő fejlesztési javaslatot kaphat.
Amennyiben gyermeke a fent leírt tünetek bármelyikével rendelkezik, vagy felmerül Önben a szenzoros zavar gyanúja, keresse bátran Pásztor Zsófia gyógypedagógus kolléganőnket az info@arborek.hu, vagy a 0630/631-1014 –os telefonszámon.