Mozgásfejlesztések avagy szenzoros terápiák

Milyen esetben kell mozgás- vagy szenzoros terápiára járnia a gyermeknek? Ha a szenzoros zavar (SPD) megállapításra kerül.

A szenzoros terápiákat, vagy mozgásterápiákat a szenzoros zavarok (SPD) kezelésére, a tünetek enyhítésére, megszüntetésére fejlesztették ki.

Szenzoros zavarról olyankor beszélünk, amikor az agyban bizonyos ingerek feldolgozása az idegrendszer teljesítménygyengülése miatt rosszabb, vagy nem típusos. Ilyenkor az agy nem képes a bejövő ingereket helyesen feldolgozni. Fontos megjegyezni, hogy a szenzoros zavarral rendelkező gyermekeknél valószínűleg nincsen az agy szerkezetében tényleges sérülés, így ez nem jelent feltétlenül értelmi gyengeséget is. Tapasztalatok alapján a legtöbb SNI-s gyermeknél előfordul szenzoros zavar, mely kísérő tünetként lehet jelen a már meglévő diagnosztizált probléma mellett. Különösen gyakori a szenzoros zavar együtt járása bizonyos kórképekben, mint például autizmus, tanulásban, - és értelmileg akadályozottság, beszédfejlődési zavar, mozgásszervi sérülések … stb.)

Mik lehetnek a szenzoros zavar okai?

A szenzoros zavarok oka szinte mindig összetett. Intenzív kutatások folynak a témában, de feltételezhetően valamilyen születéskori vagy intrauterin mikrotrauma, vagy kifejezett sérülés adódó oxigénhiányos állapot állhat. 

Milyen tünetek utalhatnak szenzoros zavarra? 

• mozgáskoordinációs problémák, izomtónus eloszlási problémák: hamar elfáradnak, laza izomtónus jellemzi ezeket a gyermekeket
• megkésett beszédfejlődés, artikulációs zavarok: beszédük jelentősen elmarad az életkori átlaghoz képest, verbális kommunikáció gyengesége miatt frusztrálódás jellemezheti őket
• figyelem- koncentrációs problémák: figyelmük hamar terelődik, nem képesek hosszú távon egy dologra koncentrálni
• iskolai problémák, nehézségek: a térbeli és síkban való tájékozódás gyengesége, előfordulhat a tanulási zavarok kialakulása esetükben
• magatartás- és viselkedésproblémák: agresszív, vagy önbizalom hiányos gyermekek

Mi a szenzoros zavar vizsgálatának menete?

Az erre jogosult szakemberek egy nagy- és finommozgásokon alapuló, idegrendszeri érettséget vizsgáló, előre strukturált, tesztet vesznek fel a gyermekkel, mely kiértékelése után javaslatot tesz a gyermek számára legmegfelelőbb szenzoros terápiára.

Fontos kiemelni, hogy a szenzoros zavart nem diagnosztizálják, általában társuló, kiegészülő problémaként, fejlesztendő területként szokták kezelni, megnevezni a szakértői bizottságok. Ez talán abból is adódik, hogy saját BNO (betegségek nemzetközi osztályozása) kóddal egyelőre nem rendelkezik. Mindezek miatt a mozgásfejlesztéseket kiegészítésként alkalmazzuk a gyermekek komplex terápiás menetén belül, ami olykor félrevezető lehet a tekintetben, hogy önállóan is állhat a gyermek tüneteinek, nehézségeinek hétterében. Ilyen esetében a szenzoros terápia természetesen a fő terápia, ami mellett Evésterápia (Etetés- és evészavarok komplex terápiája) és a Manuál terápia (Pfaffenrot- féle Szinergetikus Reflexterápia) is helyet kaphat.

Milyen mozgásfejlesztések léteznek és melyik problémára melyiket használják?

Mindegyik szenzoros terápia, vagy mozgásfejlesztés lényege a nagymozgásokon alapuló idegrendszeri érés elősegítése. 

1. Szenzoros Integrációs Terápia (Ayres terápia)

1972-ben egy amerikai kutató- és neuropszichológus, Jean Ayres, a tanulási- és magatartászavarokkal küzdő gyermekek számára kidolgozta a szenzoros integrációs terápiát (SzIT vagy Ayres terápia). Azt feltételezte, hogy az érzékletek összerendezésén zavara, a szenzoros integráció zavara, áll az ilyen problémák hátterében, ez pedig az idegrendszeri éretlenség következménye. A terápia alapelve, hogy az érzékletek leghatékonyabb integrációjához a mozgáson keresztül vezet az út. Olyan mozgáson keresztül, melyben a gyermek örömmel, játékosan, kreatívan kísérletezve tapasztalhatja meg a körülötte lévő világot, és az ebben elfoglalt önmagát. A mozgás során szerzett tapasztalatok hatására kialakulnak az adaptív válaszok. Ez a fajta mozgásterápia a szenzoros integrációs folyamatok és az egyensúly endszer közötti kapcsolatra épít. 

Egyéni és kiscsoportos formában (4-5 fő) is alkalmazható mozgásfejlesztés. 

A SzIT terápia vizsgálati tesztje a Dél- kaiforniai Szenzoros Integrációs teszt, mely segítségével megtudhatjuk, hogy a gyermek egyensúlya (vesztibuláris rendszere), mozgáskoordinációja, saját testen,- térben,- síkban való tájékozódása, valamint szociális kontaktusa (proprioceptív és taktilis rendszere) milyen érettségi szinten van.

2. Dinamikus Szenzoros Integrációs Terápia

A DSzIT terápia során a gyermek a játék és a mozgás öröme segítségével motoros, fizikai, pszichés élményekhez jut, mely elősegíti az idegrendszerének az érését, saját magáról alkotott képének pozitív irányba történő fejlődését. A különböző terápiás eszközök segítségével a gyermek olyan ingerekhez jut, melyek segítségével képessé válik az őt érő ingerek pontosabb, gyorsabb feldolgozására, így a megfelelő válaszreakció kidolgozására. A terápia során a szakember az órákat a gyermek igényeihez, kíváncsiságához igazítja. 

Egyéni és kiscsoportos formában történik a mozgásfejlesztés, 2-8 éves gyermekek számára. 

A terápia segíti azokat a gyermekeket, akik figyelem,- és tanulási problémákkal küzdenek, egyensúly- és mozgáskoordinációs zavarral rendelkeznek, logopédiai eltérésekkel küzdenek. Kiegészítő terápiakén segíthet autizmus, étkezési problémák, ADHD esetében, szorongás, viselkedési problémák és halmozott sérülés esetében.

A DSzIT terápia vizsgálati tesztje, hasonló módon a SzIT terápiáéhoz, a Dél- kaliforniai Szenzoros Integrációs Teszt. A terápiás eljárás kidolgozása Varga Izabella és Szvatkó Anna nevéhez fűződik, a terápia alapjait pedig Ayres- féle SzIT terápia képzik.

3. Tervezett Szenzomotoros Tréning (TSMT)

PhD. Dr. Lakatos Katalin által kidolgozott terápiás módszer. Egyéni és csoportos formában alkalmazható mozgásfejlesztés, az idegrendszer érését elősegítő nagy- és finommozgást fejlesztő terápia. Terapeuta által, előre megírt, kötött feladatsorokból áll, melynek egyik fontos szempontja, hogy az adott feladat által meghatározott mozgássort beszéddel kísérjük. Csecsemőkortól már alkalmazható a terápia, mely egy otthoni feladatsor kiadásával, elvégzésével történik, melyet a kiadó szakember meghatározott időközönként, a szülővel előre egyeztetett időpontban kontrollál. 

5 éves kortól ajánlott a csoportos mozgásfejlesztés, minimum heti 2×45 percben. A terápia során fejlesztjük a mozgáskoordinációt, a ritmusérzéket, az érzékelést, észlelést, figyelem- koncentrációt, saját testen,- térben,- síkban való tájékozódást, leépítjük a még nem integrálódott csecsemőkori reflexeket. Elősegíti a dominancia, a lateralitás érését, valamint a kommunikáció, a verbális alapokon nyugvó beszéd fejlődését. A TSMT módszerének diagnosztikus eszköze az ÁMV (Állapot- és Mozgásvizsgálat), valamint a LongiKid (Longitudinális Komplex Vizsgálat).

4. Delacato- féle Alapozó Terápia

A módszert Carl Henry Delacato neurológus fejlesztett ki, Magyarországon Kulcsár Mihályné nevéhez fűződik az elemi mozgásokon alapuló mozgásfejlesztés. A módszer azt vallja, hogy az idegrendszer és a mozgás fejlődése között szoros összefüggés van. Az idegrendszer bizonyos területei irányítják bizonyos életszakaszokban a mozgás és az észlelés fejlődését. Ha a mozgásfejlődés során bizonyos szakaszok kimaradnak, vagy az adott mozgásforma nem rögzül rendesen az idegrendszerben, akkor az ehhez kapcsolódó agyi központok nem fognak megfelelően kifejlődni, egymáshoz integrálódni, differenciálódni. Delacato nézete szerint, a mozgás mindennek az alapja, és ha ezen fejlődés során eltérés következik be, akkor az agyi rendszerek nem fognak integrált módon működni, mely a későbbiek során tanulási,- magatartásbeli,- és viselkedészavarokat okozhatnak. A módszer lényege, hogy azok a gyermekek, akik az érésben lemaradtak, a mozgás segítségével újraélhetik a korábbi szakaszokat, így lemaradásukat behozhatják. A diagnosztika során egy előre meghatározott feladatsor, teszt segítségével az elemi mozgásokat is vizsgálja, így állítja fel a mozgásfejlesztési javaslatot az éretlenségek és hiányok függvényében.

5. Alapozó terápia

Dr. Marton Dévényi Éva nevéhez fűződik a terápia kifejlesztése, mely Delacato módszerére alapoz. Ez a motoszenzoros terápia az idegrendszeri érést segíti elő. Az Alapozó Terápiás Vizsgálat során feltárják, hogy a gyermek melyik mozgási területen, esetleg területeken mutat elmaradást. A terápia során pedig egészen odáig vezeti vissza a terapeuta a fejlesztés kezdetét, ahol a gyermeknek elmaradása, problémája volt, és innen kezdi el a mozgásfejlesztést. Tanulási,- magatartási,- beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek számára kifejlesztett terápia, melyet már óvodás korban (5 éves kortól) alkalmaznak, preventív jelleggel is.

6. INPP (Institute for Neuro Physiological Psychology)

Az INPP esetében egy mozgás- és képességfejlesztő módszerről beszélünk, melynek kifejlesztése egy belső- angliai városban történt Dr Peter Blythe, pszichológus vezetésével. A módszernek egy saját diagnosztikai eszköze (egyéni Idegrendszeri Fejlettségi Szintmérő) van, mellyel azokat a fizikai tényezőket próbálja azonosítani, feltárni, melyek a viselkedési,- tanulási,- és mozgáskoordinációs problémák hátterében állhatnak. Idegrendszeri érettséget, készségeket, reflexeket vizsgálnak a teszt segítségével, mely egy rendkívül komplex, több órás eljárás. Érdekessége, hogy ez a mozgásfejlesztési módszer nem csak a gyermekek körében, 7 éves kortól, hanem felnőttek esetében is alkalmazható. A teszt kiértékelése után a vizsgált személy otthoni feladatsort, vagy csoportos formában történő fejlesztési javaslatot kaphat.

Amennyiben gyermeke a fent leírt tünetek bármelyikével rendelkezik, vagy felmerül Önben a szenzoros zavar gyanúja, keresse bátran Pásztor Zsófia gyógypedagógus kolléganőnket az info@arborek.hu, vagy a 0630/631-1014 –os telefonszámon.