Menü

Milyen esetekben, és milyen életkorban érdemes logopédushoz fordulni?


Logopédiai segítséget egy személy élete bármely szakaszában igényelhet- legyen szó 4 éves gyermekről, vagy 45 éves felnőttről. Persze az indikációk egészen különbözőek lehetnek.

Kisgyermekkorban a leggyakrabban előforduló probléma, hogy a gyermek beszéd-, és nyelvfejlődése késik, elhúzódik.
Ekkor a szülők azt veszik észre, hogy gyermekük nem-, vagy csak keveset beszél kortársaihoz képest, nehezebben kapcsolódik kommunikációs helyzetekbe, esetleg vissza is húzódik olyan esetekben, amikor verbális megnyilatkozásra lenne szükség.
Ennek a jelenségnek a hátterében több dolog is állhat. Beszélhetünk nyelvfejlődési zavarról, amikor a gyermek nem, vagy csak nehezen érti meg a hozzá intézett beszédet, esetleg nehezen tudja kifejezni magát.
De beszélhetünk beszédfejlődési késésről is, amikor a gyermek csak kevés szót használ, szókincse nem éri el az átlagosnak mondhatót- így verbális kifejezőkészsége alacsony marad, és más módokon próbál kompenzálni- pl. nonverbális kommunikációs eszközöket használ.

 

 

Óvodáskorban előfordulhat élettani dadogás, ami sok szülő számára ijesztő lehet- ilyen esetben érdemes logopédussal konzultálni, de jó hír, hogy az esetek többségében ez kinőhető.

Ebben az életkorban még számos nehézség kiütközhet: például különböző artikulációs zavarok. Ekkor a gyermekek hangképzése torzított: ez érinthet egy, de több hangot is. Bizonyos életkorban ez még teljesen elfogadhatónak mondható (4,5-5 éves kor alatt), de érdemes szakemberrel konzultálni annak eldöntése érdekében, hogy mikortól lehet szükség logopédiai terápiára.
A beszéd zavarai mellett nagy hangsúlyt kell fektetni a nyelv különböző zavaraira is, mint például a beszédészlelési/beszédértési zavarokra. Sok szülőben felmerül a kérdés: "Ez a gyerek nem hall jól???", ha nem reagál a hozzá intézett kérdésekre, vagy éppen nem arra válaszol, amit kérdeznek tőle. Ha ez a probléma felmerül, és a szülő komolyabbnak észleli a problémát, mint egyszerű makacsság vagy "nemtörődömség", érdemes felkeresni fül-orr-gégész szakorvost hallásvizsgálat céljából. Ha a hallásvizsgálat eredménye negatív, mindnképp forduljunk logopédushoz beszédészlelés-beszédértés vizsgálata céljából, mivel ezek a nehézségek ép hallás mellett is megjelenhetnek, komoly nehézségeket okozva a fejlődő gyermek életében.

Sok gyermeknél az iskolába lépés előtti évben merül fel először a logopédiai vizsgálat igénye, amikor a tanulási részképesség-zavarok gyanúja körvonalazódik.
Ha például a gyermek nehezen tud eligazodni térben, síkban és időben; a jobb-bal differenciálás nehézséget okoz; nem alakult ki a helyes ceruzafogás; esetleg vizuo-motoros koordinációs zavar gyanúja merül fel, érdemes foglalkozni a problémával. Ezeket a nehézségeket a szülők többek között úgy ismerhetik fel a legkönnyebben, hogy a gyermek nem szeret festeni, rajzolni, színezni; kerüli a csoportos folglalkozásokat/játékokat, nem szívesen hallgat mesét.

Iskolába lépve sok gyermek ütközik nem várt akadályokba, melyek nehezíthetik az írás-olvasás elsajátításának folyamatát; és komolyabb tanulási zavarok előrejelzői lehetnek. De mikre kell figyelnünk? Többek között, ha a gyermek vizuális és/vagy hallási differenciálása nehezített, ha a betűelemek elsajátítása nehézséget okoz, ha a számosság "megértése" problematikus, vagy éppen nagy kihívást jelent a gyermeknek az óra menetének követése, összetett utasítások megértése.
Ezek, valamint az erre épülő, rárakódó nehézségek a gyermeket egész iskolai pályafutása során végigkísérhetik, így mindenképp javasolt mielőbb szakemberhez fordulni tanácsért, segítségért.

Felnőttkorban is előfordulhatnak logopédiai terápiát igénylő kórképek- ilyenek például a beszéd folyamatosságának a zavarai (dadogás, hadarás), a fennmaradt artikulációs zavarok (köznyelven pöszeség), valamint az idősebb korban kialakult beszéd-, és nyelvi zavarok különböző agyi történések (pl. agyvérzés) hatására.

A logopédiai kezelést igénylő kórképek listája igen hosszú, ám az időben megkezdett terápiák hatására az esetek többségében látványos változás, de akár a teljes tünetmentesség is elérhető.

< Vissza