Menü

Autizmus

 

Az autizmus, vagy ahogy a pontos diagnózis szól „gyermekkori autizmus” egy fejlődéspszichiátriai kórkép, amely az ún. pervazív fejlődési zavarok családjába tartozik. A pervazív szó jelentése: átfogó, átható. Azért nevezzük átfogó fejlődési zavarnak, mert 3 különböző fő területet érint:

 

   1. Kommunikáció 

   2. Kölcsönös szociális interakciók

   3. Rugalmas viselkedésszervezés

 

A szintén a pervazív fejlődési zavarok nagy családjába tartozó Asperger-szindróma és autizmus közötti alapvető különbség, hogy ez utóbbinál minden esetben érintett a beszédfejlődése, és érintett lehet a kognitív funkciók fejlődése, tehát az intellektus, ami normáltól, igen alacsony is lehet. Emellett az autizmussal több ún. komorbid, együtt előforduló állapotot írnak le a szakemberek, úgymint epilepszia, hiperaktivitás és figyelemzavar stb. 

 

Hogyan ismerjük fel?

Az autizmus súlyossága a tünetek viszonylatában egyénenként változhat. Egyes autista emberek egész életükben teljes ellátásra szorulnak, míg mások képesek önállóan dolgozni és minimális segítséget vesznek igénybe vagy egyáltalán nem szorulnak segítségre. Minden típusára egységesen jellemző, hogy a tünetek a kommunikáció, a társas kapcsolatok, a viselkedés, valamint az érdeklődés területén jelentkeznek. Az autizmussal élő emberek nehezen értik meg a társadalmi szabályokat és nehezen értelmezik mások nonverbális jeleit. A külvilágból érkező hatásokat neurotipikus (azaz nem autizmussal élő) társaikhoz képest máshogyan dolgozzák fel. Ez az eltérő működés nehezíti meg szociális interakciójukat. 

 

Az autizmus kialakulása


Autizmusban a fejlődés károsodása már 3 éves kor előtt elkezdődik, de leggyakrabban 3 éves kor körül, óvodás korban válik nyilvánvalóvá a szülők számára, amikor a gyermek közösségbe kerül. A közhiedelemben elterjedt, a szintén 3 éves korban esetleges kötelező MMR oltással való összefüggése, ez azonban a vizsgálatok alapján csupán véletlen egybeesés, ami a fejlődés lassultságának látványos voltából, illetve a közösségbe kerülés és az oltás idejének azonosságából adódik. A 3 nagy fejlődési területen kívül számos nem specifikus nehézség is fennállhat úgy, mint táplálkozási és alvási- zavarok, fóbiák, agresszió. Ezek hátterében azonban számos más probléma is állhat, önmagukban nem tekinthetők autisztikus tüneteknek.

 

Az autizmus okai, öröklődése

A rendellenesség kialakulásáról számos elmélet született a kutatók körében, amelyek közül néhányat megerősítettek, míg másokat elvetettek. Abban azonban talán minden szakember egyetért, hogy genetikai és környezeti tényezők együttesen felelnek az autizmus kialakulásáért.


Genetikai eredet - az autizmus öröklődése

Habár az autizmus oka egyelőre ismeretlen, több tényező is arra utal, hogy genetikai eredetre vezethető vissza. Kimutatható ugyanis, hogy nagyobb valószínűséggel lesz autizmussal élő gyermeke az olyan családból származó szülőknek, ahol volt már ilyen családtag. Ezt erősíti továbbá az a tény, hogy az egypetéjű és kétpetéjű ikrek, valamint a testvérek között is meglehetősen gyakori az előfordulása. Azt azonban fontosnak tartjuk kiemelni az autizmus öröklődése kapcsán, hogy nem egy-két génhibához köthető, a legújabb génkutatások szerint több, mint 150 mikromutáció együttállása kell hozzá.


Környezeti hatások, amelyek még az autizmus okai lehetnek

A várandósság és a szülés során jelentkező problémák összefüggést mutatnak az autizmus kialakulásának valószínűségével. Egyes kutatók szerint emeli a kockázatot a túlsúly, a cukorbetegség, valamint a terhesség közbeni vérzés. A rendellenesség létrejöttének kedvezhet továbbá a farfekvés, a koraszülés, az alacsony születési súly, valamint a szülés során fellépő oxigénhiány is.

 

Az autizmus megállapítása


Kevesen tudják, hogy ugyan a végleges diagnózisra általában 2-3 évesen kerül sor, az autizmus felismerése akár már másféléves korban lehetséges. A korai beazonosítással és fejlesztéssel sokat tehetünk gyermekünk életminőségének javításáért, és mi magunk is jobban felkészülhetünk.

 

Árulkodó jelek csecsemőkorban

Fontos leszögezni, hogy az alábbi tünetek elégséges szellemi fejlődésnél is előfordulhatnak. Gyanakvásra az adhat okot, ha a felsorolásból meglepően sok állítás passzol gyermekére.

Az autizmus korai jelei az alábbiak lehetnek:

  • a gyermek látszólag nem érdeklődik környezete iránt,
  • nagyrészt nem viszonozza a szemkontaktust,
  • nehézkes számára, hogy mosolyogjon,
  • sérülés vagy fájdalom esetén nem fejezi ki érzéseit,
  • az ismerősök hangjára nem reagál, de a külső zajok kifejezetten érdeklik,
  • a beszéd általában később alakul ki, a fejlődés akadozó, a szókincs lassan gyarapszik,
  • a szokásokhoz, mindennapi rutinokhoz való túlzott ragaszkodás, melynek felborítása hisztirohamot vált ki.

 

Gyermek- és felnőttkorban

Ahhoz, hogy egy gyermeket vagy felnőttet ma Magyarországon autizmussal diagnosztizáljanak a fent említett 3 terület mindegyikénél kell minőségi, illetve mennyiségi eltérést tapasztalnia a szakembereknek. 

Ez a mindennapokban a beszéd fejlődésének jelentős késésben, vagy teljes hiányában, vagy a megfelelő beszéd kialakulása ellenére, másokkal való beszélgetéskezdeményezés vagy fenntartás hiányában nyilvánul meg. Gyakoriak az egyénre jellemző sztereotip, ismétlődő panelek, szavak vagy mondat töredékek, illetve egyéni sajátos nyelvezet használata. Jellemző lehet még a gyermek fejlődési szintjének megfelelő spontán játék, vagy fantázia hiánya, amit játékok ismétlődő, mechanikus használata vált fel (pl. autók hosszas előre- hátra tologatása, kerekek pörgetése, ugyanazon építmény építése stb.). 

Megmutatkozhat továbbá az életkornak megfelelő kortárskapcsolatok hiányában, a kortársak iránti érdeklődés hiányában, vagy a kapcsolat kezdeményezésének ügyetlenségében. Jellemző lehet a másokkal való közös tevékenység- vagy örömkeresés, illetve örömmegosztás spontán keresésének hiánya, illetve a társas és érzelmi kölcsönösség gyengesége. Érintett lehet továbbá a non-verbális kommunikáció, (szemkontaktus, mimika, gesztusok, testtartás) is. Az érintettek mások ezen jelzéseit sem tudják értelmezni, ezért fordulhat elő, hogy olykor másokat megbántva nem megfelelően reagálnak bizonyos helyzetekben. 

Jellemző lehet továbbá az érintettekre a sajátos, (életkorilag nem jellemző) beszűkült érdeklődési kör, mellyel intenzitásában vagy időben szélsőségesen sokat foglalkoznak. Gyakoriak a látszólag értelmetlen szokásokhoz, rituálékhoz való merev ragaszkodás. Általában nehezen viselik a változásokat, legyen az öltözködésre vagy a napi rutinra, közlekedésre vonatkozó változás. Mindezek mellett előfordulhatnak ismétlődő ún. motoros manierok pl. kezek „repkedése” izgatott állapotban, ujjak tekergetése, vagy szökdécselés, illetve szenzoros érzékenység, melyről olyankor beszélünk, amikor az egyén az átlagosnál érzékenyebb erős hangokra, kezeinek maszatosságára, érintésre stb. 

 

Hogyan javítható ez a fejlődési zavar?


Nagyon fontos szem előtt tartani, hogy mint minden pervazív fejlődési zavar, az autizmus is tág spektrumként kezelendő. Ez azt jelenti, hogy súlyossága egyénenként eltér, illetve egy egyénnél is különböző mértékben lehet érintett a három terület. 

 

Az autizmus egy olyan állapot, mely az élet folyamán mindvégig fennál, személyre szabott egyéni és/vagy csoportos fejlesztésekkel azonban jelentősen fejleszthető.

 

A fejlesztés célja, hogy a szakemberek az értintettek kommunikációs és szociális készségeit javítsák, megtanítsák és gyakorolják velük a társadalmi normáknak megfelelő helyes viselkedést a lehető legtöbb szociális helyzetre vonatkozóan, könnyebbá téve ez által számukra a boldogulást a mindennapi társas helyzetekben.

 

Az autizmus orvosi diagnózis, gyermekpszichiáter állítja fel. A fejlesztést végezheti minden olyan gyógypedagógus, pszichológus vagy pszichiáter, aki az autizmusban járatos, illetve az adott személy állapotának megfelelő segítséget kompetens megadni. 

 

Javasolt szakirodalom a témában: 

Volkmar, Wiesner: Az autizmus kézikönyve

Kapocs kiadó: Autista a testvérem

T.O. Daria: Désa naplója

M. Haddon: Egy kutya különös esete az éjszakában

Enyedi Ildikó: Testről és lélekről c. film

Mick Jackson: Temple Grandin c. film